Október 23-án a szoboravatást követően a kézdivásárhelyi ünneplők a Céhtörténeti Múzeumba vonultak, ahol megnyitották Lehel Jenő Törött rácsok című fotókiállítását. Lehel Jenő (1917–1997) mérnök amatőr fotográfus volt. 1956-ban, a harcok lecsendesedése utáni, az utcán heverő halottak eltemetése előtti időszakban, október végén, november elején készített felvételeket. Negatívjai az Egyesült Államokból kerültek haza, a róluk készült nagyításokat első ízben 2006 októberében állították ki Budapesten. /Iochom István: Törött rácsok – a forradalom képei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./
2009. október 25.
A hét végén volt a másfél évtizede évente mindig megrendezett Kriza János Balladamondó Verseny, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének szervezésében. Erdély tizennyolc középiskolájából érkeztek diákok Sepsiszentgyörgyre, a vetélkedőre. A zsűri Lestyán Attilának, a kézdivásárhelyi Nagy Mózes Gimnázium tanulójának ítélte az első díjat. /Fekete Réka: A ballada a magyar nyelv múzeuma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 26./
2009. október 28.
Sepsiszentgyörgy és Kézdivásárhely után most Kézdiszászfalu névtábláját mázolták le festékkel, csak a magyar feliratot fújták le, a románt és a németet nem bántották. – Kézdivásárhelyen ez már a második alkalommal fordult elő, és véleményem szerint egy megbocsáthatatlan bűncselekménynek lehettünk tanúi. Sajnálatos módon, ez eléggé elterjedt jelenség Erdélyben – mondta Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere. /Lefújták Szászfalu nevét a helységnévtáblán. = Erdély. ma, okt. 27.
2009. október 28.
Varga Gabriella budapesti újságíró, dr. Jakab Antal püspök unokahúga és dr. Vencser László, a Gyergyóditróból elszármazott teológusprofesszor, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt tanára, jelenleg az Ausztriában működő Idegen Nyelvű Pasztoráció országos igazgatója könyvet adott ki Megalkuvás nélkül – Száz éve született Jakab Antal címmel. A szerzőpáros Kézdivásárhelyen a Jakab Antal-emlékév keretében huszonegyedik alkalommal mutatta be a nagy püspök életéről és munkásságáról írt könyvét. /Iochom István: Megalkuvás nélkül (Száz éve született Jakab Antal). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./
2009. október 30.
A legutóbbi tanácsülésen a városatyák egyhangú szavazattal jóváhagyták a Kézdivásárhely új zászlójáról szóló határozattervezetet. Ezt megelőzően a lakosságot is megkérdezték: a Vetró András szobrász, tanácstag által tervezett négy változat közül melyik legyen a céhes város új zászlója, melynek végleges formáját Szekeres Attila István címergrafikus készítette el. /Iochom István: Elfogadták Kézdivásárhely zászlóját. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./
2009. október 31.
Rendhagyó könyvbemutató és kötetlen beszélgetés helyszíne volt Kézdivásárhelyen a Vigadó: Dávid Sándor, a Polyp Televízió főszerkesztője bemutatta Dan Manolachescu Székelyföld mítoszai című, idén megjelent publicisztikai kötetének magyar változatát. A fiatal újságíró, aki anyanyelvi szinten beszél magyarul, a románság számára rendkívül kényes témákról ír könyvében, többek között a román–magyar együttélésről meg az autonómiáról. /(Iochom): Székelyföld mítoszai Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 31./
2009. november 7.
November 4-én a kézdivásárhelyi Vigadóban mutatták be Borcsa János hetedik önálló kötetét, a Merítést, mely áprilisban a kolozsvári Kriterion Könyvkiadónál jelent meg, s a szerző 2005 és 2008 között írt irodalomkritikáit, tanulmányait és jegyzeteit tartalmazza. A könyvet Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese méltatta. A Kézdivásárhelyen élő és alkotó szerző legújabb kötete zömében kortárs hazai és magyarországi szerzőkről írt könyvkritikáit tartalmazza, melyek első alkalommal nem szaklapokban, hanem az aradi Irodalmi Jelen, a Székelyföld és/vagy a Háromszék hasábjain láttak nyomdafestéket. /Iochom István: Irodalomkritika – nem csak vájtfülűeknek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
2009. november 11.
November 10-én a kézdivásárhelyi Vigadóban megnyílt Felházi Lenke Zsuzsanna festő- és grafikusművész akvarelleket és pasztelleket bemutató egyéni tárlata. Felházi Lenke Zsuzsanna Kolozsváron született, 1997-ben a Ion Andreescu Művészeti Akadémia grafika szakán szerzett oklevelet. A rajzolás, festés mellett kántorizál, 2003-tól a Kolozsvár-Hidelvei Református Egyházközség kántor-karnagya. Jelenleg másodéves a kolozsvári Gheorghe Dima Zenekonzervatórium ének szakán. Kisgrafikáival több nemzetközi ex libris kiállításon volt jelen. /(Iochom): Festészeti kiállítás a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 11./
2009. november 13.
A fogyatékkal élő, de művészi hajlammal megáldott fiatalokon segítene a Diakónia Keresztyén Alapítvány sepsiszentgyörgyi kirendeltsége. Az alapítvány indította be és működteti az Írisz Házat, az egyetlen háromszéki fejlesztő- és munkaterápiás központot, ahol ötven fiatallal foglalkoznak. Makkai Péter református lelkész, a központ koordinátora elmondta, a házban több tehetséges fiatal alkot, és annak érdekében, hogy segíthessék a kibontakozásukat, művészeti árverést szerveznek. Eddig Vetró András kézdivásárhelyi szobrász ajánlott fel egy domborművet, illetve Jakobovits Márta nagyváradi keramikus vállalta, hogy amint a műhelyt felszerelik, néhány napig együtt dolgozik a fogyatékos fiatalokkal. A sepsiszentgyörgyi Írisz Ház idén nyitotta meg kapuit, holland és német segítséggel, egyharmad részben a helyi önkormányzat és vállalkozók, valamint az állam támogatásával épülhetett meg. /Bíró Blanka: Aukcióval támogatják a fogyatékos fiatalokat Sepsiszentgyörgyön. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2009. november 13.
Az önállósodást tűzték ki célul a nagyváradi református rádióműsor készítői, miután öt évig a hollandiai E-Mission Alapítvány támogatta őket. E célból egy civil szervezetet /Refónia elnevezéssel/ bejegyeztek, hogy pályázni tudjanak. Mai formájában öt éve szól a református műsor a nagyváradi helyi rádióban – számolt be Veres-Kovács Attila lelkész, a műsor szerkesztője. A Református Percek, illetve a Támasz-Pont című beszélgetős műsor a váradi Partium Rádióban kerül adásba, míg a római katolikus Mária Rádión keresztül egész Erdélyben fogható. Holland támogatással a nagyváradi mellett Kézdivásárhelyen, Sepsiszentgyörgyön és Brassóban is jelen vannak, illetve a kolozsvári Agnus Rádió is az ő közreműködésükkel jött létre, bár mostanra saját lábára állt, jelentős támogatást kap az egyháztól. Nagy segítséget kapott a református adás a Partium Rádiótól is, amely ingyenesen biztosított adásidőt a műsor számára. /Nagy Orsolya: Öt éve hallható a református műsor a nagyváradi Partium Rádióban. = Krónika (Kolozsvár), nov. 13./
2009. november 14.
A budapesti Országos Színháztörténeti Múzeumban november 18-án nyílik az Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után itt is bemutatják az intézet munkatársa, Szebeni Zsuzsa kurátor által szervezett centenáriumi kiállítást. A kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, ugyanakkor színpadi szerző is. /Ignácz Rózsa Centenáriumi vándorkiállítás az OSZMI-ban. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2009. november 18.
November 15-re, vasárnapra virradóan román fiatalok megvertek és megkéseltek egy 22 éves magyar fiatalembert Kézdivásárhelyen. – Soha nem gondoltam volna, hogy a szülővárosomban azért kötnek belém, mert magyarul beszélek – nyilatkozta a neve elhallgatását kérő áldozat. A támadói hatan voltak, olyan 25-30 év körüliek lehettek. Habár korábban nem látta őket, elmondásai szerint bármikor azonosítani tudná őket. A megvert magyar fiúnak nem áll szándékában feljelentést tenni a rendőrségen, annak nem látja értelmét. Rózsa Balázs, a HVIM kézdiszéki alelnöke úgy nyilatkozott, fontolgatják, hogy a szervezet nevében feljelentést tegyenek, ugyanis aggasztónak találják, hogy egy majdnem színmagyar településen előbb helységnévtáblákat festenek le, majd embereket verhetnek meg, mert magyarul beszélnek. /Magyarverés Kézdivásárhelyen. = Erdély. Ma, nov. 17./
2009. november 19.
Negyvenedik születésnapját ünnepli november 23-tól a román közszolgálati televízió magyar adása, jelezte a TVR magyar szerkesztőségének vezetője, Kacsó Sándor főszerkesztő. 1969. november 23-án szólalt meg először a román nemzeti televízióban magyar bemondó. Kettős ünneplésről van szó – magyarázta Boros Zoltán, a magyar adás rendszerváltás utáni első főszerkesztője – a negyvenéves évforduló mellett decemberben az újraindított magyar adást is ünnepelik. A magyar adást 1985-ben egyetlen telefonutasítással megszüntették, filmanyagát a területi rádióstúdiók hang archívumával együtt egy bukaresti központi raktárban helyezték el, pusztulásukat felgyorsító körülmények között. Az 1990. január 8-án, hétfőn sugárzott ‘89 utáni első, háromórás magyar adás elkészítésére csupán három nap állt a szerkesztőség rendelkezésére. A kilencvenes évek második felétől a bukaresti magyar szerkesztőség romániai monopóliuma megszűnt, nemcsak a számos kábeltévé-hálózat által sugárzott magyarországi adó, hanem a román közszolgálati televízió területi stúdiói (Kolozsvár, Temesvár, később Marosvásárhely), és még inkább a helyi (aradi, brassói, csíkszeredai, gyergyószentmiklósi, kézdivásárhelyi, marosvásárhelyi, nagyváradi, szatmári, sepsiszentgyörgyi, székelyudvarhelyi stb.) magántévé-társaságok jelentős számú néző figyelmét vonzzák. „Ennyi év után már kellene, hogy legyen egy saját, magyar nyelvű tévécsatornánk, hangsúlyozta Boros, Zoltán. /Negyven év a kilencediken. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./
2009. november 20.
Ismeretlen tettesek ellen tett feljelentést a kézdivásárhelyi rendőrségen Bokor Tibor RMDSZ-es szenátor, miután hat román fiatal megvert és megkéselt egy 22 éves fiatalembert a városban. Az esetre november 15-én került sor, az áldozat azonban elhallgatta az ügyet és nem kívánt rendőrséghez fordulni. A politikus azonban megkereste a kézdivásárhelyi fiatalembert, elkísérte a sepsiszentgyörgyi törvényszéki orvoshoz, majd a látlelet birtokában a kézdivásárhelyi rendőrségen feljelentést tettek. „Aggasztó, hogy egy javarészt magyarok lakta kisvárosban valakit azért verjenek meg, mert anyanyelvén beszél” – mondta a szenátor. Az elmúlt hetekben több alkalommal is lefújták Kézdivásárhely, illetve a hozzá tartozó települések helységnévtábláin a magyar feliratot. Nem ez az első magyarverés a környéken, júniusban két lemhényi lakost vertek meg az egyik berecki benzinkút étkezdéjében, mert magyarul beszéltek – az esetet az egység biztonsági kamerái is rögzítették. /Bíró Blanka: Kézdivásárhely: feljelentették a magyarverőket. = Krónika (Kolozsvár), nov. 20./
2009. november 21.
Egy esztendeje új közéleti hetilap jelenik meg Kézdivásárhelyen. A Székely Újság negyedik sorozatát a Pro Kézdi Egyesület adja ki. A múlt év novembere óta ötvenöt szám jelent meg, és rövid egy esztendő óta a regionális lap megyei hetilappá nőtte ki magát. A második sorozat 1989. december 23. és 1991. március 11. között 45 számot, míg a harmadik 2002. március 20. és május 15. között alig kilenc számot élt meg. A leghosszabb életű az 1904. január 3-án megjelent és 1944. július 30-án megszűnt első sorozat volt. /(Iochom): Egyéves a Székely Újság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2009. november 21.
László Károly /sz. Kézdivásárhely, 1953/ Kolozsváron geológia szakon államvizsgázott 1980-ban. Hazakerülése után tíz évig a gelencei kőolajtelepen kutatóként dolgozott. 1990 őszétől 2007 nyaráig a Tanulók Klubja kerámiakörét vezette, azóta főállásban keramikus magánvállalkozó. Érdeklődése a kerámia, a fazekasság iránt immár tizenkilenc évre nyúlik vissza. Lépéseit Vetró András szobrász irányítja a mai napig, tőle tanult a legtöbbet. László Károly nem tartja magát művésznek, ő egyszerűen keramikus – vallja. A kézdiszéki népművészek másfél évvel ezelőtt őt választották meg a Barabás Zsombor Népművészeti Egyesület elnökének. László Károlyt foglalkozni kezdett a régi székelyföldi csempekályhák motívumaival, Tudomása szerint Háromszéken, de lehet, hogy egész Erdélyben csak ő foglalkozik kályhacsempe-rekonstrukcióval. /Iochom István: Agyagba zárt hagyaték (László Károly, a geológusból lett keramikus). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./
2009. november 28.
November 27-én nyílt meg Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban a Gyárfás Jenő életművét bemutató vándorkiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő nevét viselő képtárának tulajdonában levő mintegy harminc festményt idén Gyergyószentmiklós és Csíkszereda után bemutatták a céhes városban. /Iochom István: Gyárfás Jenő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./
2009. december 3.
A Nemzeti Együvé Tartozás Alapítvány Nekem szülőhazám e föld című fotópályázatára két kategóriában (6–13 és 14–18 évesek) több mint kétszázötvenen neveztek be. A Kósa Ferenc Kossuth-díjas filmrendezőből, Korniss Péter Kossuth-díjas fotóművészből és Kresz Albert fotóművészből álló zsűri választotta ki mindkét korosztályban az első három legjobb fotót. Kerekes János Csongor, a kézdivásárhelyi tanuló fotójával harmadik díjat kapott. /(iochom): Harmadik díjas művészfotó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 3./
2009. december 5.
Éder Enikő, a temesvári magyar színház művésznője, ugyanakkor szerződés köti a magyarországi Társulathoz is. Rengeteget utazik, minden vállalt kötelezettségének eleget tesz. Az Ájlávju musicalben, a temesvári Csiky Gergely Színház legújabb zenés produkciójában nyújtott teljesítményét mindenki dicséri. A Társulat az István, a király rockopera jubileumi előadására jött létre, s amelynek válogatóját a régióban is hétről hétre követték a képernyőkön. Éder Enikő elnyerte Sarolt szerepét. Ez feldúsította a nyarát, már az 55. előadásnál tartanak (sajnos Erdélybe még nem jutottak el), felléptek a Szegedi Szabadtéri Játékokon is. A nyáron egy filmforgatásba is bevették Éder Enikőt. Soós Péter Géniusz című háromrészes tévéfilmjében játszott. Lemondott egy magyarországi művészi feladatról, hogy Temesváron a Cseresznyéskertben szerepelhessen. A nemrég megalakult kézdivásárhelyi színházba pedig musicalszerepre hívták, a Padlás címűben fog énekelni. /Szerernyés Irén: Éder Enikő az Ájlávjuban. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 5./
2009. december 5.
December 3-án a kézdivásárhelyi Vigadóban Fekete Vince költő, a Székelyföld folyóirat főszerkesztő-helyettese bemutatta dr. Turóczi Ildikó családorvos Buen Camino! Jó utat! című könyvét. A kisregény nem csak útleírás, sokkal inkább a szerző gondolatainak őszinte leképezése. /(Iochom): Buen Camino! Jó utat! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 5./
2009. december 8.
A kézdivásárhelyi Vigadóban december 4-én nyílt meg a háromszéki népművészek Barabás Zsombor Egyesülete által szervezett kiállítás. A tárlatot Kakas Zoltán néprajzkutató, a Székely Nemzeti Múzeum munkatársa nyitotta meg. A megnyitón közreműködtek a Bod Péter Tanítóképző régizenekarának tagjai. /(Iochom): Népművészek kiállítása a Vigadóban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 8./
2009. december 9.
Kézdivásárhelyen a Maassluis Nyugdíjasklubban megnyílt a huszonöt esztendős székelyudvarhelyi Major Barna második egyéni tárlata. A festészeti kiállítást Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész és Deák Ferenc magyartanár nyitotta meg. (Iochom): Fiatal képzőművész a nyugdíjasklubban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 9./
2009. december 12.
Megnyílt Major Barna festészeti kiállítása Kézdivásárhelyen. /Deák Ferenc: Major Barna kézdivásárhelyi kiállítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2009. december 12.
A nagy sikerű Ábel után a kézdivásárhelyi színház művészei két új darabot próbálnak a Vigadó színpadán, a Csáki Csilla által rendezett Don Quijotét december 17-én, a szilveszteri kabarét pedig 31-én mutatják be. Az utóbbit Csapó György színművész és felesége, Adorjáni Zsuzsa rendezi. Csapó György társulatvezető /sz. Kolozsvár, 1961. szept. 16./ Kézdivásárhelyen érettségizett, a marosvásárhelyi Szentgyörgyi István Színházművészeti Akadémia elvégzése után először a sepsiszentgyörgyi színházhoz került. 1988-ban Magyarországra költözött családjával. 1996-ig feleségével a kaposvári Csiky Gergely Színház tagjai voltak. Ezután kiléptek, és civil foglalkozásba kezdtek. Amikor Csapó György megtudta, hogy színház indul Kézdivásárhelyen, hazajött. Úgy látja, érdemes volt hazajönni, a közönség igényli a színházat. /Iochom István: Szilveszteri kabarét próbálnak (Kézdivásárhelyi Városi Színház). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2009. december 12.
Bemutatták dr. Szőcs Géza legújabb, sorban a negyedik könyvét /A szülőföld hangja/ Kézdivásárhelyen. A négyszáz oldalas, magánkiadásban megjelentetett könyv a közírás és az emlékirodalom közé sorolható. Dr. Szőcs Géza bejelentette: a sorozat két újabb könyvén dolgozik, egyik a Családom hangja, a másik pedig Az oskolamester hangja címet fogja viselni. /(Iochom): A szülőföld hangja. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 12./
2009. december 14.
December 12-én Kézdivásárhelyen az egykori Székely Katonanevelde épületének utcai boltíve előtt a Magyar Polgári Párt és a Fidesz szervezésében – a budapesti Ábel Alapítvány anyagi támogatásával – felavatták az 1919-ben elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztály parancsnokának, a száznegyven éve született Kratochwill Károly (1869–1946) első erdélyi köztéri szobrát. Az ünnepség díszvendége Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz–Magyar Polgári Párt országos választmányának elnöke volt. A szobor talapzatánál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság állt díszőrséget. Kratochwill mellszobrát Blaskó János budapesti szobrászművész készítette, a talapzatot pedig Ferencz Antal. Megemlékező beszédében Rácz Károly polgármester elmondta: az 1989-es rendszerváltásig a Székely Hadosztály emlékét kitörölték a köztudatból Romániában és Magyarországon egyaránt, még nevüket sem volt szabad kiejteni. A méltatlanul elfelejtett Kratochwill Károly és hős székely katonái megérdemlik az utókor megbecsülését és tiszteletét, hisz életük árán és ráadásul gyenge felszereléssel meg akarták védeni szülőföldjüket az Erdélybe betörő román haderővel szemben. Kövér László a Székely Hadosztály hősi ellenállását méltatva beszédében a szégyenletes 2004. december 5-re is kitért, amikor a kenyerüket féltő magyarok magyar nemzettársaik ellen fordultak. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója rövid beszédében a Székely Hadosztály hősiességét emelte ki. /Iochom István: Kratochvill Károly altábornagyra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./
2009. december 15.
Ignácz Rózsa centenáriumi kiállítás nyílt Budapesten az Országos Színháztörténeti Múzeumban. A tárlat a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, a kézdivásárhelyi Vigadó, a kovásznai Ignácz Rózsa Emlékház, és a kolozsvári Reményik Sándor Galéria után érkezett Budapestre. Ignácz Rózsa sokoldalú egyéniség volt: író, színész, újságíró, meseíró, műfordító, valamint színpadi szerző. 1909-ben Erdélyben, Kovásznán született, 1931-ben végezte el a Színművészeti Akadémiát Budapesten. A szegedi, valamint a budapesti Nemzeti Színház tagja volt, ezután tudósító és író lett. 1979-ben hal meg. Budapesten élt és alkotott, de kétlakinak érezte magát: „Kéthazájú emberek hontalanságával hánykolódom Erdély s Magyarország között” – írta. Szebeni Zsuzsa, a pesti kiállítás kurátora elmondta: „Ignácz Rózsa idén lenne százéves, halálának harmincadik évfordulóján, azonban hiányzik részletes életrajza, monográfia sem készült róla, nem született pontos bibliográfiai jegyzék műveiről, az irodalomtörténet, a lexikonok alig vesznek tudomást róla. A kiállítást azért készítettük, hogy felhívjuk a figyelmet a méltatlanul elfeledett alkotóra, hogy Ignácz Rózsát a maga sokoldalúságában mutassuk be. ” /K. Gy. : Rózsa a Körteremben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./
2009. december 19.
Kézdivásárhely önkormányzata egyhangúlag elfogadta Rácz Károly polgármester kezdeményezésére a Vigadó Kulturális Alapítvány létrehozásáról szóló határozatot. A statútumban az önkormányzat alapítóként szerepel. Az alapítvány bejegyeztetésére azért van szükség, hogy a Kézdivásárhelyi Városi Színház pályázni tudjon, s egyéb művelődési rendezvényeket is támogatni lehessen. A testület kuratóriumi tagnak választotta Sylvester Lajos közírót, a Háromszék főmunkatársát, Csapó György színművész társulatvezetőt, Ferencz Attilát, a Vigadó Művelődési Ház igazgatóját, Bíró Béla politológust, egyetemi adjunktust, valamint Bányász István, Nagy Babos Tamás és Vetró B. András önkormányzati képviselőt. A héttagú testület utólag választja meg soraiból a kuratórium elnökét. /(iochom): Vigadó Kulturális Alapítvány. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./
2009. december 25.
A kézdivásárhelyi múzeumban bemutatták Cserey Zoltán történész Önkormányzatiság és katonai hatalom Háromszéken a 18-19. században (Charta Kiadó) című könyvét. A Cserey Zoltán által vizsgált korszak a térség egyik legzivatarosabb történelmi időszaka. Kézdivásárhely volt a vizsgált időszak legfejlettebb mezővárosa, miközben a széki vezetés Sepsiszentgyörgyön volt. A két város között feszülő ellentétnek számos bizonyítéka már akkor tetten érhető volt. /Jancsó Katalin: Városaink kétszáz éves ellentéte. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), dec. 25./
2009. december 29.
A válság mindenhol éreztette hatását, a pénzügyi gondok ellenére az erdélyi és partiumi települések önkormányzatai több jelentős, közhasznú munkálatot kiviteleztek Az elöljárók számos pályázat sikeres elbírálására, nagyobb arányú kormánytámogatásra várnak az új évben. „Hargita megyét hátrányosan érintette, hogy az elmúlt időszakban nem volt kormányon az RMDSZ, ezt igyekeztünk uniós pénzek vonzásával ellensúlyozni” – fejtette ki Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök. Mint mondotta, az elmúlt évben hatvan uniós pályázatot nyújtottak be, melyek egyharmada kedvező elbírálásban részesült, és a továbbiak elbírálása folyamatban van. Többek közt európai uniós pénzekből sikerült több megyei utat felújítani, illetve a hegyimentő-szolgálatoknál jelentős fejlesztéseket eszközölni. „Elégedett vagyok az elmúlt év megvalósításaival, hiszen többek közt sikerült megoldani Gyergyószentmiklóson a több mint két évtizede húzódó fűtésproblémát” – magyarázta Mezei János polgármester, kifejtve, hogy noha a munkálatokat a következő évben még folytatniuk kell. A második 40 lakrészből álló szociális lakást építik a városban. Szabó Ödön Bihar megyei tanácsos a megvalósítások között említette a Hegyközkovácsit és Hegyközcsatárt összekötő út kiépítését, ez még nincs teljesen kész, de már használható állapotban van. Több városfejlesztési projekt is akadozik Nagyváradon, mivel az ígért támogatások nehezen, vagy egyáltalán nem érkeznek be a városkasszába. Rácz Károly, Kézdivásárhely polgármestere elmondta: 2010-ben kiemelt helyen szerepel az utak, járdák rendbetétele, valamint újabb zöldövezetek, játszóterek kialakítása. Az idei évre tervezett munkálatokat nagyjából sikerült befejezni Sepsiszentgyörgyön – mondta el Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Több parkolót sikerült felújítani a városban, és újakat is építettek, utakat korszerűsítettek, csatornáztak a városban. Felújították a város központját, állami támogatásból lakások épültek. A városhoz tartozó Sugásfürdőn idén nagyszabású turisztikai beruházás kezdődött. Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása Antal szerint felgyorsíthatja a sepsiszentgyörgyi projekteket, például a Székely Mikó Kollégium, valamint a Mihai Viteazul tér felújítását. Tavasszal átadnak száz ANL-s tömbházlakást, és újabb 125 építését kezdik el. Marosvásárhelyen az 1989-es fordulat után először kerül ismét előtérbe a lakásgazdálkodás. /Segítséget kérnek az erdélyi és a partiumi önkormányzatok. = Krónika (Kolozsvár), dec. 29./
